A bal oldali képekre kattintva,
azok
nagyobb méretben
is
megtekint-hetők!

 

 


Az oldal
utolsó
friisítése:


10/11/08 10:55

ÉKSZEREK, DRÁGAKÖVEK ÉS EGYEBEK SZAKMAI SZEMMEL
ÉRDEKES CIKKEK AZ ÉKSZERÉSZ SZAKMA ALAPANYAGAIRÓL

Ezen az oldalon az ékszerész szakmában használt anyagokról, drágakövekről, fémekről , eljárásokról olvashatnak a Kedves látogatók.

A befektetési aranyról


Az optimista nemesfém szakemberek kevés kockázatot látnak az aranybefektetések esetében. Tíz esztendeje a sárga fém árfolyama minden valutában emelkedik. Részben meg is többszöröződött minden huhogás ellenére. Egyes szakértők szerint az arany ára semmiképpen sem esik a 880 dolláros unciánkénti ár, vagyis a termelési költségek alá. A Société Générale elemzői viszont 2010- re 1600-1800 tonna aranytöbbletet várnak. Ez többek között az emelkedő bányászati adatokon is múlik, amelyek 2009- ben 7 százalékkal 2075 tonnára nőttek. 2010- re újabb növekedésre számítanak. Mindenek előtt India és Indonézia emeli tekintélyesen a termelését.

Az aranyhulladék kínálata is nő a magas ár miatt. Ezért a BNP Paribás elemzői stagnáló árakból indulnak ki. 2011- re 1200 dolláros unciánkénti árat számítanak. A Warnest alapítvány is határozottan óv attól, hogy egy euro válságtól tartva , túl erősen tegyünk az aranyra. Gyakran nem veszik azt sem figyelembe, hogy különbség van a felvásárlási és az eladási ár között.Arra is történik utalás, hogy azok, akik a 80- as évek végén megfertőzödtek a válságtól, és a legmagasabb árfolyamon vásároltak aranyat, 27 évig kellett , hogy várjanak arra, hogy ismét elérjék a befektetésük szintjét.

Megjegyzés: A 80- as évek válságát a Hunt féle spekuláció robbantotta ki. Ez egy egyedülálló eset volt, és remélhetőleg nem kell hasonló spekulációtól tartani. Nem vagyunk hívei semmiféle spekulációnak!

Az opálról

Az opál már 2000 éve ismert drágakő. Id. Pilinius természetrajza a História Naturális Kr. után 77-ben már megbízható leírást ad róla. Pilinius és más ókori szerzők az opált tartották a legtöbbre, valamennyi drágakő közül.
Sokáig a legmagyarabb drágakőnek számított, hiszen a múlt század végéig az egyedüli lényeges ismert lelőhelye hazánkban volt Vörösvágás mellett (ma Szlovákia).
A híresen szép vörösvágási opálokból készített násfát magának Isabella királyné (a Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható). A kövek tüzét és ragyogását nem halványította az idő.Opálköves násfa
Az opál a kvarchoz hasonlóan szilícium - dioxid, de tőle szerkezetben különbözik, mivel nem kristályos, hanem amorf. Sajátos másodlagos szerkezetének következtében az opálon háromféle színjelenség tapasztalható, az alapszín, az opáleszcencia és az opalizálás. Az alapszín lehet fehéres szürke, barna, fekete és sárga. Az opáleszcencia az átlátszó-áttetsző példányok kékesfehér derengése, a tarka színjáték az opalizálás. A nemesopálokra jellemző a tarka színjáték, kívánatos a vörös és a narancs, a zöld és az ibolyaszín jelenléte. Annál szebb és értékesebb, minél minél több szín (láng) villan fel a kő felületén. A szín mintázata is igen lényeges, általánosan elfogadott, hogy a nagyobb közel négyzetes színfoltokkal ékes un. Harlekin a legértékesebb. Mivel a színjáték a sötét háttér előtt érvényesül a legjobban, ezért a fekete és a szürke nemesopál a legszebb.
A nemesopál mint minden drágakő csak megcsiszolva mutatkozik teljes szépségében. Az opál színjátéka gömbölyű un. cabosan csiszoláson érvényesül legjobban, ezért csak ritkán csiszolnak opált fazettált formára. Általános, hogy változatos formára, méretre, un. fantázia formára csiszolják, hogy drága nyersanyagból minél nagyobb kő születhessen. A csiszolási veszteség sokszor 70%-os is lehet.
Az ausztrál nemesopál 1851-ben a Londoni világkiállításon mutatkozott be először. Viktória királynő mind az öt lányának ilyen opálékszert adott nászajándékba. A ma is működő opálbányák Ausztráliában 1887-1930 között nyitottak. Akkorra már a vörösvágási bánya kimerült, jelenleg a piacon 95%-ban Ausztrál nemesopált forgalmaznak.
Mint minden értékes drágakőnek, az opálnak is vannak utánzatai, de 1970- től már szintetikus opálSzintetikus opál is van a drágakőpiacon. Ilyeneket lehet látni az egyszerűbb díszékszerekben már a hazai ékszerboltokban is. Ezek ára meg sem közelíti a természetes úton keletkezett nemesopál értékét.
A nemesopál az a drágakő, amelynek minden példánya más-más, és ugyanaz a kő is más arcát mutatja, ha különböző irányból kapja a fényt.
Plínius azt írja róla, hogy megvan benne a karbunkulus tüze, az ametiszt tündöklő ibolyája, a smaragd tengerzöldje, valamennyi egyszerre, rendkívüli ragyogásban összeolvad.

A gyémánt nanorészecskék enyhítik a rák kezelését

Az ausztráliai The Age újság közlése szerint ezzel az eljárással gyémánt nanorészecskék (nanométer nagyságrendű = egymilliomod mm mérési tartományba tartozó ) segítségével juttatnak célzottan kemoterápiai anyagot a beteg szervezetbe. Az eljárás kifejlesztésével egy nemzetközi kutatócsoport foglalkozik Ausztráliában.
A nanogyémántok léte mintegy harminc esztendeje ismert, ámde a rákbetegség a rákbetegség kezelésében való felhasználásuk új fejlemény. Az áttörés akkor következett be amikor a tudósok azt dolgozták ki,hogy miként kapaszkodnak össze a gyémánt nanorészecskéi, és ezt az ismeretet e részecskék mozgásának szabályozására használják fel. Így a nanogyémántok hónapokon át lassan szállítják a gyógyszeranyagot a célterűletre.
Egereken végzett kisérletek azt mutatták, hogy ez a rendszerjóval pontosabb célzást tesz lehetővé, és ezért huszadannyi gyógyszer szállítására van szükség mert az anyagot közvetlenül a tumorra lehet irányítani.
A kisérletek azt is mutatták, hogy a gyémánt nanorészecskék körűlbelűl egy héten belül kiürültek a testből, és más nanorészecskékkel ellentétben, úgy látszik, hogy nem mérgezők

A gyöngyökről

A gyöngyök a legértékesebb drágakövek közé tartoznak, már több mint 6000 éve szolgálnak ékszerül az embernek. Valószínű, hogy az ember táplálkozás közben bukkant az első gyöngyszemre az ehető osztriga fajokban.
A gyöngy a kagylókban idegen testekkel szembeni reakciók eredményeként jött létre, mivel gyöngyházréteggel vonja be azt. Az igazgyöngy egy pici homokszem vagy más apró irritáló szemcse bevonásával 10 év alatt nőhet akkorára, hogy átmérője akár 7-8 mm legyen. Az átlagos igazgyöngy azonban igen apró és formátlan szemcse. Sajnos mára a túlzott lehalászás, a tengerek elszennyeződése a táplálékul szolgáló planktonok pusztulása miatt az igazgyöngy halászat gyakorlatilag az 1950-es években megszűnt.

A gyöngyök iránti kereslet azonban egyre nőtt, úgyhogy a tenyésztett gyöngy előállítás technológiáját hosszas kísérletezés után Mikimotó 1911-ben szabadalmaztatta. Ezek a tenyésztett gyöngyök nem utánzatok, hanem az ember közreműködésével keletkezett természetes produktumok. A különféle tenyésztett gyöngyök - édesvízi, sós tengeri, akoya, tahiti, déltengeri - ma már a teljes gyöngykereskedelem 90%-át teszik ki.

Mivel az igazgyöngy mára gyakorlatilag eltűnt az ékszerboltokból, a tenyésztett gyöngy viseli az igazgyöngy jelzőt. A tenyésztett gyöngyök különböző minőségben, nagyságban, színben, formában kaphatók. Az édesvízi gyöngyök között is már nagyon nagyok, szabályos kerekek és értékesek is vannak, jóformán a rizsszemű változat már nincs is a boltokban. A japán hagyományos oltási technikával maximum 8-9 mm átmérőjű gyöngyöket lehet termelni,de itt már a kagylók 80%-a elpusztul. Ennél nagyobb méretű gyöngyöket a pinctada maxima nevű osztriga fajta tenyésztésével lehet elérni, amelyeket farmokon tenyésztenek Francia Polinézia szigetein, Ausztrália csendes óceáni részein, nevüket is innen kapták tahiti gyöngy illetve déltengeri gyöngy, ezek mérete tekintélyes 9-20 mm átmérőig terjedhet. A farmokon több millió kagylót nevelnek, de tökéletes kerek, szép hibátlan színű és fényű kev&eacu2010-11-08 10:55;n csak évek múltán lehet a gyöngyöt learatni, ezek a legdrágábbak. A szépség eme kis csodái leggyakrabban árveréseken cserélnek gazdát.
A kivételes és drága dolgok hamar presztizs termékké válnak így van ez a déltengeri gyöngyökkel is.